Ruházkodás

2004 szeptember vége volt, az időjárás kegyes volt hozzánk. Alig esett az eső, de az állandó, alig fagypont feletti hőmérséklet feladta a leckét. Az emelkedőkön átizzadt pamutpólók alatt senki sem mosolygott a szeles, nyirkos időben. Hiába volt felette vastag pulóver, szelet fogó vászonkabát. A hideg könnyen megtalálta a maga útját....

    A ruhatárunk kialakítása az egyik legköltségesebb része tud lenni a túrafelszerelésünk összegyűjtésében. Persze rajtunk is erősen múlik, hogy mire mennyi pénzt szánunk, több dolgon is lehet azért spórolni, és attól is fögg milyen magasra és milyen évszakokban készülünk útrakelni.

    A fejlécben említett pamutpóló egy hegyi túrán a menedékházba jó lesz váltóruhának, vagy nyárom kellemes lesz benne sziklát mászni, erdőben sétálgatni, de a hátizsák alatt abban megizzadni, aztán a hegygerincen abban vacogni még a polár vagy a kabát alatt sem túl felemelő érzés.

 

Az ideális állapot a testünk számára különösen mozgás közben az, amikor még nincs nagyon melegünk, de még nem is fázunk. Amikor nem ázunk el, és nem fürdünk a saját izzadságunkban sem (száraz marad a bőrünk felülete). Ez szerint kell eldöntenünk, hogy épp mi kerül ránk, vagy mit veszünk le, vagy, ha úgy tetszik,hogy előtte a boltokat járva mire is költünk.

2000-től túrázom rendszeresen, csak ez alatt a 15 év alatt is rengeteget fejlődött a textilipar. Változtak a trendek, a szabások, az anyagfelhasználás. Olyan anyag azonban még mindig nem létezik, amelyben tökéletes vízállóság mellett futva sem izzadunk meg. A modern anyagok sokat segítenek, különösen, ha nem csak vasárnap délutáni családi kirándulásokra járunk verőfényes időben, vagy ha az évi egyetlen túránk a csapattábori portya. Persze manapság már lehet látni Mammut Extremben parádézó családod kis túlzással  Börzsönyben vagy a Kis-Kárpátokan is, de az meg a másik véglet. 

Ami a modern anyagokkal sem változott meg, az a réteges öltözködés fontossága, bár a korszerű anyagokkal egyre kevesebb rétegre van szükségünk.

Az egyes rétegeknek egymásra kéne épülniük, hogy variálhatóak legyenek. Nehezen fogunk félóránként öltözni és vetkőzni aszerint, hogy épp hegynek fel vagy lefelé megyünk, persze van amikor nem lehet ezt sem elkerülni.

1. RÉTEG - ALSÓNEMŰ

Ide tartozik az ún. technikai alsóruházat (szlov: funkčné spodné prádlo). Elsőre talán riasztóan hangzik, de nem akkora ördöngösség ez. Az első réteg legfontosabb feladata, hogy a lehető leggyorsabban eltávolítsa a nedvességet (izzadság) a bőrfelületről. Erre a célra a különféle műszálas anyagokat használnak (régebben polipropilént (POP), mostanában poliésztert (PES), ill. az utóbbi időben finom gyapjút.

Korábban vagy a hagyományos műszálas anyag alatt maradt az izzadság, vagy magába szívta a pamutpóló és a hidegben fázott benne az ember. A helyzet a műszálak továbbfejlesztésével, és a nagyon finom gyapjúszövetekkel azét sokat változott. „Elég volt” kitalálni, hogyan kerüljön az izzadság az anyag külső felületére. Az anyagok struktúrája is megváltozott, és a durva, szúrós külső helyett a puha, kellemes tapintású szövetek széles skálája született meg. A műszál elindult hódító útjára. A gyapjút pedig néhány újból ,,felfedezték,, és komoly brandat alapoztak rá (pl. Icebreaker).

A technikai alsóruházat előnyei:

  • alig szívja magába a nedvességet
  • gyorsan szárad (könnyen mosható, akár mosópor nélkül is)
  • nagyon alacsony súly, mely nedvesen is csak minimálisan növekszik.
  • a különböző műszálak könnyen variálhatók egymással - sokrétű tulajdonságok.
  • legnagyobb előnye, hogy a testfelületet szárazon tartja, és szélben sem fog hűteni.

A technikai alsóruházat hátrányai:

  • könnyen megsérülnek a szálai (pl. sűrű bozót)
  • a sokat reklámozott antibakteriális bevonatok ellenére is 1-2 nap után büdösödnek. A gyapjú ilyen téren elvileg nyerőbb (de azzal nincs személyes tapasztalatom).

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a technikai alsóruházat nagyon jó dolog. Az ember hőkomfortja teljesen megváltozik viselésével, különösen a nagy és közepes intenzitású mozgás esetén. (Nincs olyan ismerősöm, akinek szkeptikus hozzáállása nem változott volna meg a viselésekor). Nagyon sok cég gyárt technikai alsóruházatot több-kevesebb sikerrel.  Amire figyelni érdemes, hogy a ne legyen túl vastag az adott intenzitású tevékenységhez, kényelmes legyen a szabása. Már szinte kizárólag lapos varrást használnak, hogy sehol se nyomjon a ruha. Ami a legfontosabb, hogy az alsóruha testhezálló legyen, különben nem tudja ellátni a feladatát. A választék nagyon bőséges, még a lányok is gond nélkül találnak az ízlésüknek megfelelőt. Technikai alsóruházatot minden jobb sport - és kerékpáros boltban kapni. Ezért tehát nem kell túraboltba utazni.  ismertebb, nálunk Közép-Európában felelhető márkanevekből néhány: Moira, Klimatex, Odlo, Craft, Sensor, Progress, Bluefly, DeWold, Icebreaker.

2-3. RÉTEG 

Ez tulajdonképpen egy következő hőszigetelő réteg, amelynek ez mellett leginkább esztétikai funkciója van. Az alsó rétegből ezen keresztül távozik tovább a pára. Ebben a rétegben vagyunk, pl. a menedékházban. Az anyaguk szinte kizárólag műszálas. Vagy az alsónemű vastagabb anyagából készülnek (pl. Moira Duo), vagy különféle microfleccekből (pl. Polartec 100, Polartec Powerstrech, Technopile Basic stb.). Kis intenzitású igénybevételnél első rétegként is használhatóak. 

Polárok membránnal és anélkül. Ide tartozik az összes polár („ fleece“) anyag.

Két teljesen különböző fajtára oszlanak:

  • az egyik, a hagyományos polárok. Ezek nagyon sok meleget tartanak, és jól lélegeznek, de a szél könnyen átfújja őket. Különböző vastagságban készülnek (pl. Polartec, 100, 200,  300). A felületüket különbözőképpen kezelhetik (pl. DWR-víztaszító). Általában kabát alá hordják őket (ill. belecipzározható bélésként a hagyományosabb vagy ,,városiassabb,, felhasználásra tervezeteknél), vagy magában szélmenetes időben. Vannak testhezálló rugalmas változatban is.
  •   a másik a szélálló polárok csoportja (általában vamilyen módon szerepel az anyaguk nevében a wind szó). Ezek elsődleges feladata, hogy a szelet megfogják, és ne engedjék a bőrödig eljutni. Hasonló membránnal rendelkeznek, mint a kabátok, és a külső, vagy akár a belső felületükön fleece anyag található. Meleget különösebben nem „adnak”, azt az alattuk lévő rétegekkel kell megoldanod. A vízálló kabátokkal ellentétben az ezekből készült anyagok kényelmesebbek, puhábbak, jobban lélegeznek. Ezekből is készül vékonyabb (pl. Windstopper Tornado, NoWind Active) és vastagabb változat is (pl. Windstopper Super G, NoWind Classic).
  • A szélálló polárok legújabb anyaga ún. Soft Shell már a nyirkos idővel, kisebb esővel és hóval is boldogul (sajnos az áruk megközelíti a kabátokét).

Ezeket az anyagokat annyit kombinálják, hogy hagyományos polárt kevesebbet látni.

  • Hagyományos poláranyagok: Polartec Thermal Pro, Pontetorto Technopille, Polartec Powerstrech – rugalmas,…
  • Szélálló poláranyagok: Gore Windstopper, No Wind, Polartec Windpro, Windbloc…
 
4. RÉTEG
Ide tartoznak a különböző vékonyabb kabátok. A funkciójuk inkább a szél, mint a vízállóság. A legelterjedtebb anyag a Pertex. Nagyon kis méretre összecsomagolhatók (akár öklömnyire is). Nem is teljesen vízállók, a közönséges, nem szélálló polárok olcsóbb kiegészítői lehetnek szeles, nyirkos időben. Az anyag vízállósága és lelegzőképessége csak a szövéséből ered. Ez a réteg a kabát viselésekor kimarad.

 

5.RÉTEG - Kabátok (Hard Shell)

Vízállóság, lélegzőképesség, szél és mechanikus ellenállás. Ezek az alapvető elvárások egy túra-hegymászókabáttal szemben.

Ez a felső réteg tart szárazon és óvja a többi réteget a sérülésektől. Felvenni már tényleg csak akkor szokás, amikor nagyon rosszra fordul az idő. Hegymenetben azonban még a legjobb lélegző membrán sem fogja elvezetni az összes általunk termelt hőt és izzadságot. Ezért vannak különböző szelőzők a kabátokon (hónalj, bő állítható csuklórész, két cipzárkocsis cipzár stb.)

Szabás és  egyéb részletek:

A kabátok két hosszban készülnek. A rövidebbek elsősorban hegymászásra, a hosszabb combközépig érőek (ún. parka) inkább túrázásra. A hosszabb kabát galibázna kötélkezeléskor, és magashegyi körülmények között úgyis többnyire vízálló nadrágot hord hozzá az ember. (Az utóbbi években egyre ritkább a hosszú szabás).

Hónaljszelőző az egyszerűbb kabátokban nem szokott lenni. A lélegző anyagok ellenére is nagyon praktikus dolog, a hálós zsebekkel némileg helyettesíthető. Azonos cég polárjainak és kabátjának általában egymásra épül a szelőzőnyílása. Amennyiben nem vízhatlan cipzáros, akkor egy anyagcsík védi az esőtől. Kapucniknál három megoldást használnak: lecipzárózhatót, gallérba rejthetőt, és technikai kabátoknál állandóan kéznél van. Nagyon fontos a tökéletes állíthatósága, és hogy biztosan álljon a fejünkön akármerre forgatjuk is. Kabátujjaknál ami lényeges, hogy fej felé emelt kéznél sem csúszhat fel a kabát.

Behúzható nyakrész, alsórész. A derékrész a könnyebb daraboknál nem mindig állítható. Hószoknya inkább a hegymászásra, sielésre szánt daraboknál keresendő. Lehetőleg minden szabályozónak egy kézzel és kesztyűben is állíthatónak kell lennie.

Vízállóság és lélegzőképesség

A vízállóság alatt az anyagnak azt a tulajdonságát értjük, hogy mekkora víznyomásnak képes ellenállni adott felületen. Egy szemerkélő eső valahol 1000-2000 mm/cm2 nyomás lehet. Míg tehát egy sátornál 5000 mm már egy sátornál egész korrekt adat, addig egy kabátnál (nadrágnál) ez még kevés. Kiadós esőben, vagy a vizes földre ülve, nehezebb hátizsákot viselve az anyagnak legalább 10000, inkább 20000 mm vízállósággal kell rendelkeznie.

A lélegzőképesség azt határozza meg, hogy a kabát anyagon keresztül (ill. az alatta lévő membrán, vagy kenés) milyxen gyorsan távozik az izzadságunk. Ez szorosan összefügg a környezet páratartalmával és a hőmérséklettel is.

A lélegzőképesség meghatározására két módszert használnak: - MVTR (g/m2/24 h) és a RET (10-3 m2 / mbar / Watt). A RET a gyakrabban használt - minél kisebb érték, az anyag annál jobban lélegzik. A lélegzőképesség persze a felhasznált külső anyagtól is függ, és pl. a zsebek számától is (dupla anyag).

Általánoságban elmondható, hogy minél nagyobb vízálóságra fogunk törekedni, annál kevésbé lesz lélegző a kabátunk. Tehát itt is minden kompromisszum. Minél nagyobb lesz az arány (jó lélegzőképesség, és magas a vízállóság), annyival magasabb lesz az adott kabát ára is.

Membrán vagy kenés

A membránt egy vékony fóliához hasonlíthatnánk, amelyet vagy a külső anyagra laminálnak, vagy a külső anyag és a kabát vékony belső anyaga alá tesznek. A membrán magas vízálóképességgel, szélállóképességgel és nagy lélegzőképességgel rendelkezik. Több membrános anyag készül különböző változatban (pl. Gore-Tex PacLite, Gore-Tex Pro Shell). 

A két vagy háromrétegű szerkezetet viszont könnyű megkülönböztetni (a 3 rétegűek extrémebb igénybevételre készülnek). A kétrétegűt a külső anyagra laminálják és belülrűl általában háló védi, de ez a kialakítás már elég ritka. A háromrétegűnél, ahogy azt a neve is mutatja a három réteg (külső, szabadon lévő membrán és a belső) egyben van. Ellentétben a különböző kenésekkel, ahol nehéz elérni mindenhol megegyező vastagságot, a membrán mindenhol egyformán vastag. Mivel ez egy összetettebb eljárás az áruk is magasabb.

A membránok alapvetően kétféle elven működnek:

Mikroporózus membránok (pl. Gore-Tex, 20000-szer kisseb lyukak mint az esőcsepp)- mikroszkópikus nagyságú lyukak vannak rajta, melyeken a pára molekulái (izzadság) áthaladnak, de a lecsapódó vízcseppek nem férnek át rajta.

Hidrofil membrán (pl. Gelanots) – nincs rajta semmilyen lyuk. A pára (nyirkosság) egy vegyi folyamat nyomán kerül a membrán egyik feléről a másikra, miközben egy ideig a membrán részévé válik. Ezek a membránok egyre inkább szaporodnak az utóbbi időben.

A kenés (szlov: záter) alatt (általában PU, néha PVC) egy a külső anyagra felvitt réteget értünk. A felvitt kenés lehet lélegező és nemlélegző. Ezek a kabátok jóval kevésbé vízállóak (én még 10 000mm felettivel nem találkoztam), és jóval kevésbé lélegeznek a membránosnál. A nemlélegző kenéssel áltaslában a különböző pochóknál és esőkabátoknál találkozni. Ez az eljárás egyszerűbb és így az ára is olcsóbb, de a minőségük a membránokhoz képest alacsonyabb, hiszen a felvitt kenés helyenként eltérő vastagságú lehet.

Ritkán, de lehet találkozni a két eljárás kombinációjával is. Azonos név alatt lehet találni membránt és kenést is, ilyen esetben nem árt körültekintőnek lenni.

Néhány ismertebb membrán: Gore-Tex, Gelanots, Event, Sympatex, Powertex, Dermizax, …

Kenés: Hydrotex, Protech, Omnitech, Aquatech, Climate Control…

A vizálló nadrágok ugyanazokból az anyagokból készülnek, mint a kabátok. Általában egy adott kabáthoz készül hozzá tartozó nadrág is. Vannak könnyű esőbe szánt darabok-1-2 zseb, anatomikusan szabot térd, slic (de még ez sem mindig), és komolyabb, hegymászásra, télre szánt darabok is – erősített térd, alsólábszár, fenék, oldalt végigfutó cipzár, állítható kantárok, cipőre hószoknya…

A nadrágnál nem követelmény annyira a lélegzőképeség, így itt sokszor megvan az ember egy olcsóbb darabbal is.

Élettartam

A boltban egy laikus általában a membrán és a kenést csak a terméken lógó papírról ismeri meg (feltéve, ha az illető ismeri a különféle anyagokat). Az amit viszont ezen a papíron nem találni az a termék élettartama (meddig fog változatlan –vízállóság, lélgzőképesség- tulajdonságokkal szolgálni a kabát). Ha két kabátot nézel és nagy különbség van az árukban, akkor remélni lehet (kivéve a márkát), hogy a drágábbat hosszabb ideig fogod használni. Általánosságban elmondható, hogy egy vízálló és lélegző kabátnak újraimpregnálás nélkül legalább két évet ki kéne bírnia. Persze sok függ a használat gyakoriságától (rendszertelen használat mellett jóval több) és az ápolástól is.

Tisztítás és ápolás

Alsóruházat - közönséges mosóporral mosható. A természetben tiszta vízzel is egész jól mosható.

Polárok – a hagyományos poláranyagokat (tehát a nem szélálló membrán nélküli anyagokat) is lehet mosni közönséges mosóporral. Lassan koszolódnak, ezért ritkán igénylik a mosást.

Szélálló polárok – Mivel ezek membránnal rendelkeznek (hasonlóval mit a kabátok), ezeket már csak speciális mosószerrel ajánlott mosni.

Kabátok, nadrágok – a membrános és kent kabátokat is kizárólag speciális mosóporral szabad csak mosni. Más tönkreteheti őket. Mosni pedig a lehető legritkábban szokás (többévente). Minden mosással romlanak ugyanis a kabátunk (nadrágunk) kedvező tulajdonságai. Egy idő után érdemes felújítani az anyag impregnációját is-ha már nem csurog le cseppekben a víz-akkor itt az ideje. Ezekben a mosószerekben nincseek olyan anyagok mint a hagyományos mosószerekben, az efektivitásuk is kissebb. Mosás előtt a nagyon koszos felületekre érdemes koncentrált állapotban felvinni a mosószert, egy kicsit várni és utánna kimosni. A kézi mosás egyszerűbb, a gépi esetében ugyanis alapossan át kell takarítani a mosógépet, mert a normális mosóporok maradványai árthatnak a membránnak. Egyszerre gépben is csak 1-2 ruhadarabot szokás. Az esetleges sérülések elkerülése végett kapcsolj össze minden cipzért, tépőzárat stb. előtte.

                     

Utazóruhák - ez a ruházat nyári és meleg időben nyújt kellemes viseletet.

Kinézetre ez hasonlít legjobban a hétköznapokban hordott ruháinkhoz. Ami megkülönbözteti őket, az elsősorban a kényelmesebb és praktikusabb szabás, és a jobb minőségű anyagok használata. Egy részük műszálas anyagokból készül (itt is találkozni lélegző és gyorsan száradó darabokkal), de ez az a terület, ahol a természetes anyagok még mindig hódítanak. Elterjedt az erős vászonanyagok, a pamut használata, akár műszállal vagy rugalmas anyagokkal keverve is. Utazásra, nyaralásra, de akár múzeumlátogatásra, városba ez az ideális választás. És egy túrán vagy az egyenruhánkhoz hordva is megállja a helyét.

                         Miből is áll egy túrázó ruhatára és mennyibe kerül?

    Hát egy komplett ruhatár egy kisebb vagyonba, de azért itt már ne hagyd abba az olvasást. A legfontosabb, mint azt már írtam, hogy a rétegek egymásra épüljenek. Mindegyik réteg engedje tovább kifelé az izzadságot. 

  • A ruhatár összeállítását a legegyszerűbb az alsóruházattal kezdeni. Ez kerül a legkevesebb pénzbe (20-40,-euro).
  • A 2. réteg (vékonyabb polárok stb.) 15-70 euroközötti árba kerülnek, és már ezzel a két réteggel is sokat segíthetsz a komfortérzeteden.
  • A harmadik réteg esetében nagyon különböző árakkal találkozni. Az egyszerűbb nem membrános polárokhoz nagyjából 15-120,-euro között lehet hozzájutni. A membrános szélálló darabok érthetően drágábbak, kb.120,-eurótól indulnak.
  • A kabátoknál a legnehezebb árat mondani. A kent darabok 100-150,-euro, a membránosok kb.200 eurótól indulnak. Az átlag 250-350 euro. Az akciók alkalmával tetemes összegeket lehet megtakarítani (akár 20-40%).

Érdemes minden apróságra odafigyelned, több túraboltban is körülnézni, bármilyen ruhát is veszel. Ha rendszeresen túrázol, esetleg hegyet is mászol, egy idő után biztos belátod a megfelelő ruhák szükségességét.

2004.01. - aktualizálva 2017.2.2.                                                                                                                                                    szöveg: hegyimanó